Kapcsolatépítési folyamat

A képzés meglehetősen egyszerű, a tudomány és az alkalmazás pedig viszonylag hamar elsajátítható, ha tudsz alkalmazkodni a koncepcióhoz. Bár nem szabad teljesen összehasonlítanunk madaraink igényeit a sajátunkkal, élőlényként az igényeink elsősorban egyszerűek és nagyon hasonlóak is. A madarak a kapcsolatépítés folyamata iránti igényüket a természetben azzal bizonyították, hogy folyamatosan tömegével keresték fajtársaikat, és a bújócska madaras formáját játszották. Háziasított formában ez azt jelenti, hogy a madarakat arra kondicionáljuk, hogy megtalálják az oktatót, és ezért jutalmat kapnak.

Ez azért fontos, mert az ember így egy fix ponttá válik, ami segít a madaraknak megtalálni a gazdit, ha kissé eltévednének vagy megzavarodnának repülés közben. Ez a módszer nagyon hasznosnak bizonyult, amikor Zumba, a kézzel nevelt gödényünk túl messzire repült egy sűrű sövénysor fölött. Mivel nem tudott átjutni rajta, ezért fölé repülve átnézte a területet, ahonnan jött, és így megtalálta először a nézőközönséget, majd engem is. Mindent összevetve nagyszerű volt találkozni egy nemzetközi kiképzőkből álló csoporttal, és bemutatni nekik madarainkat, de bármennyire is élveztük a napot, a madarak és én is örültünk, hogy hazaérhettünk.

Azt hiszem, ez az én üzenetem nektek, szeretek dolgozni menni, és szeretek hazaérni. A madarak számára is fontos, hogy részt akarjanak venni a az élet tevékenységeiben ugyanúgy, mint mi magunk, hiszen egy csapat vagyunk. Ha nem így tesznek, akkor a feladatok, amiket kérünk tőlük, vagy a helyek, ahová szeretnénk, hogy menjenek, mint például be a ketrecekbe, nem kiegyensúlyozottak, vagy a jutalmak nem elég kívánatosak. A mi feladatunk, mint az őrizőiknek, hogy elégedettséget teremtsünk számukra, akár a munkában, pihenésben vagy játékban.

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

A lopás-nyilvántartás és céljai

Néhány papagájos gazdi már Magyarországon is tudja, hogy létezik egy nemzetközi nyilvántartás az eltulajdonított egzotikus állatok számára. Ez a rendszer ajánlásokkal is él a tulajdonosok felé, kijelenti például, hogy a biztonságot a jó állattartás létfontosságú elemének kell tekinteni. Bűnmegelőzési technológia ma már könnyen telepíthető mind otthon, mind kültéren a madárházak védelmére. Ez lehet riasztó, világítás, CCTV-kamera, telefonos egységek a mobiltelefonok riasztására, függetlenül attól, hogy vezeték nélküli érintkezővel vagy rádiós rendszerrel működnek.

Ezenkívül foglalkoznunk kell az állatok azonosításának kérdésével, különös tekintettel azokra a madárfajokra, hüllőkre és apró főemlősökre, akik magas pénzbeli értékük okán a tolvajok rendszeres célpontjai. A szervezet fő célja 2014 óta és a jövőben is minden madár gyűrűzésének mikrochipelésének elérése.

Minden állatnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a visszajuttatásukat segítő bizonyíték céljából, bármikor ellopják őket és aztán szerencsésen megkerülnek. A rendőrség és más ügynökségek számára nehéz és gyakran frusztráló a sikeres műveletek végrehajtása ezek nélkül a törvényes tulajdonjogra vonatkozó információk nélkül.

Tavaly a Papagáj Társaság kiadta a “Házi papagáj útlevel”-et, amely minden állatfajhoz igazítható. Az igazolvány részleteinek meg kell adniuk a biztonságosan őrzött állat gazdájának adatait és azonosítóját. Ezért minden állattartónak azt ajánlják, hogy komolyan fontolja meg a mikrochip regisztrációja biztonságos szolgáltatásának igénybevételét, és a hozzá járó szakbiztosítást, amely lehetőséget nyújt az állat adatainak bizalmas rögzítésére.

A 2015-ös év óta egyre aktívabb szervezet legfontosabb üzenete tehát az, hogy felmérjük háziállataink ellopásának kockázatát, telepítsük a legjobb védelmi rendszert, ami megvásárolható, és installáljunk mikrochipet az összes állatunkhoz. A tolvajok még mindig odakint vannak, és a lehető legjobban el kell riasztanunk őket, hogy megakadályozzuk állataink ellopását.

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

A papagáj lassan barátkozik

Legtöbbünk hozzászokott ahhoz, hogy ha találkozik egy kutyával vagy macskával, percek alatt képes legyen kapcsolatba lépni az új szőrös baráttal. Természetesen itt is vannak kivételek, például az erős őrzési ösztönök miatt, de általában a legtöbb kutya és macska barátsága úgy tűnik, hogy a papagájokkal összehasonlítva kifejezetten könnyen megszerezhető.

a-papagaj-lassan-baratkozik-1

Sok papagájfaj nem is olyan nagyon társasági, mint gondolnánk. Bizonyos fajták a vadonban csak egy partnerrel vagy kis családcsoporttal élnek. A csoportba verődés csak bizonyos esetekben fordulhat elő, olyan körülmények között, mint a takarmányozás vagy a fészkelés időszaka.

a-papagaj-lassan-baratkozik-2

Ezért előfordulhat, hogy az új egyének automatikus befogadása nem történik meg olyan könnyen, ennek tipikus esete lehet a gazdicsere, vagyis amikor a papagáj új emberek közé kerül. Néhány papagájfaj komoly tendenciákat mutat a neofóbia (új dolgok félelme) irányába. Ez megakadályozhatja a papagájának hajlandóságát az új emberek befogadása iránt. A madár előéletének megismerése fontos lépcsőfokot jelent ebben a folyamatban. És a képzés itt is segíthet.

a-papagaj-lassan-baratkozik-4

A papagájnak néhány egyszerű viselkedés (például integetés, köszönés vagy odafordulás) megtanítása segítheti az idegenekkel való találkozás folyamatát. A közösen elvégzett megerősítő képzések elősegítik a bizalom megteremtését az új emberekkel és új tapasztalatokkal.

a-papagaj-lassan-baratkozik-3

Kicsit több erőfeszítést igényel, mint néhány kedvesebb jellemű társállatunknál, de igazán nagy megtiszteltetés, ha egy papagáj úgy dönt, hogy a társaságod számára egyértelműen örömteli. Bármelyik fajjal osztod meg az életed, ez mindig arról szól, hogy megismerjük őket.

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

Hogy beszél a papagáj?

A papagájok, énekesmadarak és kolibrik képesek szelektíven hallani és reprodukálni a hangokat. Mindegyikük agyában van egy csomó neuron, melyeket “dalmag”-nak is lehet nevezni. A papagájok ezen dalmagjai – amelyekkel jobban utánozzák az összetett hangokat – és más madarak agya közötti különbségeket nehéz hajszálpontosan detektálni.

hogy-beszel-a-papagaj-1

Erich Jarvis, neurobiológus a Rockefeller University-nél, vizsgálatok során elkülönítette a papagáj agyának azon részeit, amelyek megkönnyítik a mimikrit, vagyis az utánzást. Ezek a területek felépítésükben hasonlóak az emberi agyban található azonos területekhez, de nem található meg a majmokban vagy a nem énektanuló madaraknál.

erich-jarvis

Azokban a papagájokban, akik a mimikri kiválóságai, ezek a területek hangsúlyosabbak, mint azokban a papagájokban, amelyek nem ismertek utánzóképességükről. A kimagasló képességű fajok, úgy mint az arák, jákók és kakaduk esetében ez a héjnak nevezett terület nagyobb és kifejezettebb.

hogy-beszel-a-papagaj-2

Erich Jarvis azt mondja: “Szerintem megtaláltuk az elsődleges okát annak, hogy a papagájok miért utánozzák jobban az emberi beszédet, mint más énektanuló fajok, mégpedig konkrétan ennek a héjnak köszönhetőek a képességeik. Ennek validációjához további vizsgálatokra lesz még szükség.”

Print

Jarvis csoportja megkereste a héjrégiót kilenc különféle papagájfaj agyában, de nem vizsgálták meg ugyanezt az énekesmadarakban vagy kolibrikben, amelyek utánozási képessége általában rosszabb. Minél jobb a papagájfaj utánozása, annál nagyobb a héj-régió. A kea (Nestor notabilis), amely csak távolabbi rokonságban áll más papagájokkal, kisebb “mimikri” vagy héjrégióval rendelkezik, ami arra utal, hogy az agy ezen része már legalább 29 millió évvel ezelőtt megjelent a papagájfajok őseiben. Annak ellenére, hogy nem rendelkezik ismert képességekkel az emberi beszéd utánozására, a kea hatalmas intelligenciával rendelkezik és kiváló kognitív viselkedést mutat.

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

Traumák helyrehozása a papagájokban

A véletlen trauma következtében fellépő törések, táplálkozási hiányosságokkal vagy anélkül, de viszonylag általános részei a madártartás gyakorlatának. Szerencsére a modern érzéstelenítés és a sebészeti felszerelés / technika fejlesztésével az orvosok most már nagyon jól fel vannak készülve az esetleges törések kezelésére.

  

Az esetek többségében a legkielégítőbb eredményeket a végtagtöréses eseteknél rozsdamentes acél implantátumok behelyezésével érik el, ezek megfelelő alkalmazásával a végtagok anatómiájának és működésének helyreállítása sebészi úton tökélesetes lehetséges. A papagájok bosszantó szokása, hogy elpusztítják a legtöbb kötszert.

A „hibrid” fixátor kifejlesztése (amint azt az alábbiakban bemutatjuk egy kakadun található tibiotarsalis vagy sípcsont törés javításában) forradalmasította a madár hosszúcsont-törések kezelését. Amikor a törés igazítva van, és a legtöbb esetben nincs feltétlen szükség sebészeti bemetszésre, a gyógyulás érdekében egy speciális tűt illesztünk az üreges csontokba egy kézi tokmány segítségével, amely stabilizálja a törés helyét.

A menetes külső rögzítő csapokat ezután a csontba csavarják be a törés helyén és alatt, és végül az összes csapot összecsavarják mini bilincsekkel külső rögzítő rudakon keresztül. Ez a hihetetlenül erős konstrukció (amely a tapasztalatok szerint még egy jácint ara hatalmas csontozatánál is megállja a helyét) képes megakadályozni mind az elhajlást, mind a forgást a törés helyén, miközben az ízületek feletti és a törés alatti rész szabadon mozoghat, ami drámaian javítja a gyógyulást és ösztönzi a korai működésbe való visszatérést.

Kategória: papagáj | Megjegyzés hozzáfűzése

Amazon papagájok veszélyben a viharoktól

Az egyre gyakoribb és erősebb hurrikánok, az élőhelyek elvesztése és a szaporodásra alkalmas helyek fogyatkozása, kiegészülve a folyamatos orvvadászattal sajnos súlyos károkat okoztak Kajmán-szigeten Amazon papagáj-állományában. Az első csapást a populációra a 2004-es Ivan-hurrikán mérte, a másodikat pedig a 2008-as Paloma hurrikán okozta. A természetvédők munkájának köszönhetően a számok azóta nagyjából helyreálltak, de a kutatók attól tartanak, hogy egy másik vihar még drasztikusabb hatással lehet a sérülékeny papagájokra.

A különféle ingatlan és mezőgazdasági fejlesztések eredményeként bekövetkező élőhely-veszteséget nevezik meg okként, ami miatt ez az ikonikus nemzeti madár egyre inkább sebezhetővé és veszélyeztetetté válik. A Környezetvédelmi Minisztérium egyedszám-értékelése megállapította, hogy az Ivan és a Paloma hurrikánok lecsapása óta a papagájok, bár ellenállóbbak lettek, de kisebb területeken koncentrálódnak mind a Kajmán-Brac, mind a Nagy-Kajmán területén, ez az állapot pedig sebezhetővé teszi őket a természeti katasztrófákkal szemben. Ezek a tanulmányok azt is megállapítják, hogy mindkét szigeten alacsonyabb a tenyészpapagáj-párok száma, mint amennyi ideális lenne.

“A kajmán-szigeteki amazonpapagájokat legnagyobb mértékben a jogellenes orvvadászat által okozott károk, valamint a természetes élőhelyek ember általi feldúlása sodorja veszélybe. Ezek miatt az olyan természeti csapások, mint egy hurrikán után az egyedszám nagyon nehezen áll vissza az eredeti szintre” – mondta Jane Haakonsson, a DoE kutatási tisztviselője. Ezeknek a papagájoknak a fő élő-és szaporodóhelyei a központi és keleti mangrove-mocsarak és a száraz erdők, melyek területe egyre inkább csökken. A tenyésztés elsősorban a száraz erdőben zajlik.

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése